Zalakomár Leírás
Zalakomár 1969-ben Kiskomárom és Komárváros egyesülésével jött létre. Komárváros Árpád-kori település, első írásos említése a XI. századból való, Komár néven. Ispánsági központ és Zala vármegye első székhelye volt. Közelében Szent István király udvarházat építtetett, ahol többször megfordult a királyi udvar. A tatárok - a faluval együtt - elpusztították. IV. Béla a lakosságot hospesekkel (német vagy szláv telepesek) pótolta, akiknek kiváltságokat adott, s ő maga szintén udvarházat építtetett. A település a XV. század közepén már mezőváros volt, a fejlődést azonban megakasztotta a törökök megjelenése. A reformáció elterjedése során 1618-ban Komár a II. egyházmegye székhelye lett. A protestáns lakosság csatlakozott Rákóczi híveihez. A település fejlődése a vasút megjelenésével kapott nagyobb lendületet. A Komárváros elnevezés 1871-től vált hivatalossá. Kiskomárom neve 1410-ben merült fel először. 1540-ben, a török veszély hírére határában várat emeltek, amelyet 1600-ban - egy évre - elfoglalt a török. Azonban hiába szerezték vissza a magyarok, pénz hiányában a védők élelmezése, a vár erősítése komoly gond volt. A XVII. század közepétől állaga egyre romlott, s mivel újjáépíteni a vasvári békekötés (1664) szerint nem lehetett, 1681-ben lerombolták. Maradványa sem látható. A község római katolikus temploma a XVIII. század végén épült, késő barokk stílusban. Belsejében barokk freskók és falképek láthatók id. Dorfmeister Istvántól, az oltárkép is az ő munkája. Zalakomárhoz tartozik Ormánd a védett parkban álló, eklektikus Somssich-kastéllyal. Turisztikai információ: Hegedűsné Hajmási Katalin, Tel.: 93/386-042 Polgármesteri hivatal: 8933 Zalakomár, Tavasz u. 13. Tel./Fax: 93/586-001
Zalakomár Településrészek
Csöntepuszta,
Kápolnapuszta,
Ormánd,
Vasúti őrházak,