Tömörd Leírás
Tömörd honfoglaláskori múltját neve is bizonyítja: a türk temir-temür szó vasat jelent, de az Ablánc-patak völgyében feltárt kohók maradványai is igazolják az Árpád-kori vasművesség létezését. A falu határában őskori település nyomai és római kori leletek is előkerültek. Egy 30 m-es átmérőjű, Árpád-kori favár nyomai láthatók az erdőben, a barokk Szent Ilona-szobor közelében. Lakói a XII. században várjobbágyok voltak, később a falu a Tömördi- és Pósa-családok birtoka, illetve a kőszegi vár uradalmának része lett. A török hódoltság idején horvát menekültek telepedtek le itt, de a XIX. századig elmagyarosodtak. A XVIII. században a Chernel-család birtoka lett, akik XVII. századi alapok felhasználásával udvarházat (kastélyt) építtettek. Az utca felé két-, a kert felé egyszintes, téglalap alakú, copf stílusú épületet védett park veszi körül, melyben kolorádó-, óriás és görög jegenyefenyők, szerb lucfenyők és páfrányok találhatók. Chernel István a Nagy-tónál tanulmányozta a madarakat, amelynek védett környezete vízi élőhelyként ma a Madártani Egyesület táborának ad helyet. Egykor barokk stílusú Szent Ilona-templomát 1890-ben átépítették. Tornyát nyolcszögű sisak fedi. Főoltárán Szent Ilona képe látható, barokk szószékét a négy evangelista képe díszíti. Polgármesteri hivatal: 9738 Tömörd, Fő utca 56. Tel.: 94/365-143