Szomolya Leírás
Szomolya Bükkalján, Eger és Bogács között, a Kánya-patak völgyében terül el. A környék ősidők óta lakott. Az első írásos emlékek a XIII. sz.-ból Egyházasszomolyát és Sárszomolyát is említenek. Az ebből a korból származó, román stílusú templom helyén épült a XIX. sz. végén a ma is látható, melynek keresztelőkútja, szenteltvíztartója Árpád-kori. Freskóit Takács István, híres mezőkövesdi templomfestő készítette. A falu és környéke kultúrtörténeti és természeti értékekben gazdag. A környéki puhább vulkáni tufába főképp a XVIII. sz. végétől a XIX. sz. közepéig barlanglakások, borospincék készültek. Itt a módosabb parasztok is lakták a barlanglakásokat. Tufába vájták a határban található fülkés köveket, az ún. kaptárköveket is, melyek Szomolyán láthatók a legnagyobb példányszámban (hat helyen). Ezek között van a Bükk legnagyobb kaptárköve, a Király széke . Ezeket a köveket a vulkánosságot kísérő kovasavas források vize itatta át, melynek következtében ellenállóbbak lettek környezetüknél, így nem pusztultak le. A beléjük vágott fülkék rendeltetése vitatott. Egyik feltételezés szerint ezek az ősméhészet, másik szerint az ún. urnás temetés emlékei, de valószínűbb, hogy kultikus célt (pogány áldozóhelyek?) szolgáltak. A keményebb követ felhasználó kőfaragó dinasztiák termékei (sírkövek, keresztek, szobrok) távoli vidékekre is elkerültek. A környék sajátos talaja és éghajlata következtében csak itt terem meg a permetezést nem igénylő, rövidszárú, fekete szomolyai cseresznye. Megtekintésre érdemes a szomolyai Barlanglakásos Tájház, amely nyaranta kézművesházként működik. Polgármesteri hivatal: 3411 Szomolya, Szabadság tér 1. Tel.: 49/426-000