Szokolya

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A börzsöny egyik legősibb települése. Területén a kőkoroktól kezdve találtak leleteket, a Pap-hegy csúcsától délkeletre bronzkori földvár maradványai láthatók. A rómaiak idején kvádok, a népvándorlás korában pedig avarok hagyták itt emlékeiket. Első írásos említése 1186-ban volt, a hagyomány szerint Hunt vezér telepítette az első lakóit. A királyréti Várhegyen földvár állt (80 m hosszú sáncrészlete ma is kivehető), s a faluval együtt Salgó várának volt tartozéka. A tatárjárás idején a falubeliek pincéket vájtak rejtekül, melyek még ma is láthatók. 1394-től Széchenyi Kónya fia Simon, majd Simon gyermekei Miklós és Dorottya birtokolták. Széchenyi Miklós halálát követően egy ideig királyi birtok volt. A XV. sz.-ban még állt a vár, s 1437-től Lévai Cseh Péter birtokaként a településsel együtt a lévai várhoz tartozott. 1663-ban török uralom alá került, 1683-ban Sobieski János lengyel seregei dúlták. 1715-1868-ig az Eszterházyaké volt. 1714-ben vasércbányát nyitottak, de hamarosan bezárt, majd 1777-ben megkezdte működését a kohó és a vashámor. A helyiek a Rákóczi-, majd az 1848-49-es szabadságharcban is részt vettek. A kieggyezést követően a falu a békés fejlődés útjára lépett, 1893-ban megindult a faszállító vasút Verőcére, a fakitermelő üzem pedig a helyiek fő megélhetési forrása lett. A református pap fiaként Szokolyán született Mányoki Ádám (1673-1756) a XVIII. sz. legjelentősebb magyar portréfestője. A község másik híres szülötte Viski János (1891-1986) állatfestő. A faluban minden év szeptember első vasárnapján Búcsút, május utolsó hétvégéjén pedig Gyermekrajz-kiállítást rendeznek. A Börzsönyi kisvasút napjára május első szombatján, a Szokolya-napra június első hétvégéjén kerül sor. Az egykori pálos, ma ref. templom a mostani, klasszicista alakját 1858-ban nyerte el, de a tornya XV. sz.-i, gótikus eredetű. A falu régi házai közül néhány még őrzi a népi építési szokásokat (pl. Fő u. 47.), a gyepsí-pálya pedig nemzetközi versenyek színhelye. A Török-patak völgyében, Szokolyától 4 km-re érjük el Hunyadi Mátyás és más középkori királyaink kedvelt vadászterületét, a kisvasút végpontját, Királyrétet. A közép- és újkori bányászat ill. vaskohászat emlékét néhány kezdetleges olvasztókemence maradványa, dűlő- és hegynevek őrzik. Az egykori szász telepes falu ma kedvelt üdülőhely. Polgármesteri hivatal: 2624 Szokolya, Fő út 83. Tel.: 27/581-130, 27/581-131

 Királyrét,  Magastax,  Paphegy,  Szarvastó,  Szokolya vasútállomás,