Szilvásvárad Leírás
A Nyugati-Bükk legismertebb, leglátogatottabb üdülő- és kirándulóhelye. Látnivalókban gazdag település, melynek környéke a hegység legszebb tájképeit egyesíti magában. A vidék, a Bükk területe a kőkortól lakott. A Szalajka forrásai fölött, a fennsík peremén lévő Istállós-kői-barlangban Vértes László 1947-ben kiásta az ősember tűzhelyét és eszközeit, melyek ma is láthatóak a Nemzeti Múzeumban. A jégkorszaki ember leletei mellett a kor állatvilágának emlékei is a felszínre kerültek. A település első írásos említése 1332-ből származik, habár már a tatárjárás előtt is lakták. Nevét szilvafáiról, vagy a Fazola Henrik gyártotta szilíciumdús nyersvasról, a szilvasról kapta, de a latin silva (erdő) szóból történő eredet sem kizárt. Előbb Éleskő, majd Dédes várának volt tartozéka. Később királyi birtok, Nagy Lajos idejében Éleskő királyi vadászvár volt. E fejlődést szakította meg a tatárjárás. A török uralom idején Eger eleste után adót fizet. A XVI. században a falu a református hitre tér át. A Szalajka-völgyben több manufaktúra működött, nyomaik csak az elnevezésekben maradtak fenn. A XVIII. században hamuzsírfőző létesült. (Az egykori üveggyártási technológiához nélkülözhetetlen az elégetett fák hamujából az üveghutákban nyert hamuzsír - sal-alcali - szlovák neve szalajka.) Keglevich Ádám vasolvasztót és kovácsolóhámort hozott létre a közeli Horotna-völgy vasércére alapozva. A Szalajka-völgyet akkor Vasgyári-, vagy Hámor-völgynek hívták. Bejáratánál fűrésztelep és mészégető működött. Ekkor készültek a szilvásváradi református templom homlokzatán levő felirat betűi is. A település szinte minden pontjáról látható a klasszicista református kerektemplom, a homlokzat előtti négy sima, dór oszlopával. A XIX. század első felében épült templom mestere Povolni Ferenc egri építész volt, építtetője gróf Keglevich Miklós, a falu földesura. Ugyancsak festői környezetben található a volt Erdődy-, majd Pallavicini-kastély. A kastélyt a XVIII. században Erdődy gróf építtette. 1860 körül Ybl Miklós tervei alapján bővítették, majd a XX. század elején a környék birtokosa, Pallavicini Alfonz őrgróf építtette át neobarokk stílusban. Az épület jelenleg kastélyszálló. A település főutcáján (Miskolci út) kereshető fel az 1880 körül épült ún. Orbán-ház. Az épületben látható a B.N.P. által létrehozott - mintegy 300 millió évet felölelő - A Bükk természeti képe című kiállítás. A település neve az utóbbi évtizedekben összefonódott a lipicai ménessel. A lovakat 1952-ben telepítették át Bábolnáról a Bükk karsztos területére. A lipicai ló ősei Karthágóból kerültek Európába. A karthágói pacit keresztezték a pireneusi lóval, melyből kialakult a híres andalúziai ló. 1576-ban II. Károly főherceg az adriai Karszt területén - Lipizza település közelében - ménest alapított, az állomány később kapta a lipicai nevet. A lovak 1803-ban kerültek Magyarországra: Mezőhegyesre, majd Bábolnára. A valamikori Pallavicini-birtok szép istállóiban találkozhatunk a híres ménessel. Ugyanitt Lótörténeti Kiállítás mutatja be a lipicai történetét, a lótartással kapcsolatos mesterségeket, a fogatolás és a kocsik, lószerszámok változatosságát. A ménesgazdaság és az erdészet irodaháza egy kellemes benyomású épületben, a volt erdőtiszti lakásban található. A Szalajka-völgy bejáratánál jobbra látható Európa egyik legszebb lovaspályája - több nemzetközi verseny, világbajnokság elismert helyszíne. A pályával szemközt találjuk az 1500 főt befogadó lovarda épületét. Vele szemközt, a Park utca túloldalán a Börtönmúzeum várja a középkori büntetések iránt érdeklődőket. A völgy bejáratánál (bazársor, térképbolt, Turisztikai központ, kerékpárkölcsönző) jobbra található a kisvasút állomása: kellemes vonatozással juthatunk el a Fátyol-vízesésig, ahonnan könnyen elérhetőek a völgy más, ismertetőtáblákkal ellátott látnivalói is: az ősemberleleteiről híres Istállós-kői-barlang, a Szalajka-forrás, a Szabadtéri Erdei Múzeum, a lezuhogó Szikla-forrás, a pisztrángtenyésztő medencék és a vadaspark. A sok szabadtéri látnivaló mellett feltétlenül keressük fel az Erdészeti Múzeumot a XIX. sz.-i bányagrófsági, később erdőfelügyelőségi épületben, az ún. Király-féle házban. Itt tanulmányozhatók a völgy iparának emlékei, a kisvasút építési tervei, a vadászat, erdőgazdálkodás, erdőrendezés eszközei, dokumentumai. A község feletti, kalapati gerincen áll a 2000-ben átadott Millenniumi kilátó, ahová tanösvény vezet fel. (Ide libegő és sípálya építését tervezik.) A sok látnivaló végigjárása után feltétlenül kóstoljuk meg a híres szilvásváradi specialitást: a ropogósra sütött pisztrángot. Turisztikai központ, térképbolt: 3348 Szilvásvárad, Szalajka út, Tel.: 36/564-058, 36/564-059 Ajándék-, képeslap-, térképbolt: 3348 Szilvásvárad, Szalajka út, parkoló, Tel.: 36/355-656 Orbán-ház: 3348 Szilvásvárad, Miskolci út 58. Tel.: 36/564-012, 36/355-133 Állami Ménesgazdaság: 3348 Szilvásvárad, Egri út 16. Tel.: 36/564-400; Fax: 36/564-401 Polgármesteri hivatal: 3348 Szilvásvárad, Miskolci út 7. Tel.: 36/564-011