Szigetmonostor

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A település határában réz- és vaskori leletek kerültek felszínre, jelezve, hogy évezredek óta lakott terület. A rómaiak idejében a limes részeként két erőd is állt a község mai közigazgatási területén, egyik a szentendrei, a másik a váci Duna-ág partján. Ez utóbbit a IV. sz.-ban híd kötötte össze a szemközti parton (Dunakeszi) állt őrtoronnyal. A honfoglalás után a sziget a Kartal nemzetség szállásterülete lett. A XIII. sz. elején Tiburc ispán bencés monostort alapított, amely - leírások szerint - a váci Duna-ág mellett állt, ma már alapkövei sem találhatók meg. A falut 1867-ig Monostornak hívták, ekkor kapta a Szigetmonostor nevet. A község a Szentendrei-sziget többi településéhez hasonlóan nem néptelenedett el a török időkben, lakói az új, református hitre tértek. A XIII. sz. első felében a Zichy család katolikus szlovákokat telepített le. A római katolikus templom 1752-ben épült ún. provinciális barokk stílusban. Ebből az időből való a plébániaház is. A késő barokk református templomot 1797-ben építették. Az árvizek ezt a falut sem kímélték, az 1895. évi árvíz magasságát a református templom falán tábla jelzi. A Szentendrei-sziget a Duna hordalékából alakult ki, az agyagrétegre lerakódott homok- és kavicsrétegek kiváló vízszűrők. Az 1930-as években kezdték ide, a sziget déli részére telepíteni a főváros vízellátását ma is szolgáló kutakat. A monostori birtokot 1750-ben Horányi Gábor, Pest megye alispánja vásárolta meg a Zichy családtól, nevét a váci Duna-ág mellett húzódó üdülőtelep - Horány - őrzi. A Horánytól Szentendre felé eső erdőrészt az 1929-es Pilis útikalauz volt Királyi Fácánosnak írja le. Polgármesteri hivatal: 2015 Szigetmonostor, Fő utca 26. Tel.: 26/393-512; Fax: 26/394-271

 Erdészlak,  Füzeserdő,  Gátőrházak,  Gödsziget,  Horány,  Kertalja,  Kisdunapart,  Lajosmajor,  Révház,  Szürkősziget,