Szerencs

város



Megye:Borsod-Abaúj-Zemplén

Népesség:9675

Területe:3668 ha

Lakások száma:3856


Szerencs Térképi pont lista
Szerencs Térkép
Szerencs Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Szerencs Leírás

A város és környéke már a kőkorban lakott terület volt, építkezések során csiszolt kőeszközöket és bronzkori leleteket találtak. Anonymus krónikája szerint a honfoglalás idején Árpád és a többi vezér itt pihent meg az egyik közeli dombon. Szerencs első írásos említése Serrach alakban 1219-ből maradt ránk, az 1332-37 évi pápai tizedjegyzékben már a Zerechech ill. a Zerench névalak is megtalálható. Árpád ezt a területet Ed és Edömén vezéreknek adományozta. Igen korán, már a XII. században monostort alapított itt a johannita lovagrend. Tagjai, akik betegápolással is foglalkoztak, IV. Béla oldalán harcoltak a tatárok ellen a muhi csatában és életüket vesztették. A mongol csapatok - Batu kán Szerencs környékén vert tábort - felperzselték a települést, lakói közül csak azok menekültek meg, akiknek a közeli, akkor még mocsaras területen sikerült elbújni. 1247-ben már újra említette egy okirat Szerencset és a monostort, 1271-ben pedig már egy várról is szó esett, de ez nem azonos a ma is látható várral. Ebben az időszakban alapították a bencés apátságot. A város és környéke birtokosai a középkorban gyakran változtak: a XIII. században a Monaky család, a XIV. században a Dobi, majd az Isépy és a Cselei család. Szerencset a XV. század végén már mezővárosként említik a fennmaradt iratok. A XVI. század elején Szapolyai János volt a birtokos, de az 1530-as években már a Bebek család kapta meg királyi adományként. 1556-ban a tokaji várkapitány, Némethy Ferenc elfoglalta a várost és a bencés apátság épületét megerősítve, várrá kezdte kiépíteni. A Rákóczi-család birtokába a XVI. század végén került a település. A protestáns Rákóczi Zsigmond a középkori templomot 1595-ben a reformátusoknak adta, akik azóta is használják. Rákóczi Zsigmond szívesen tartózkodott családjával a szerencsi várban. 1605-ben az itt összeült országgyűlésen választották meg Bocskai Istvánt Erdély fejedelmének. Halála után (1606) Rákóczi Zsigond lett a fejedelem, aki azonban 1608-ban lemondott és hamarosan meg is halt. Kívánságának megfelelően itt Szerencsen, a református templomban helyezték örök nyugalomra. Két idősebb fia György és Zsigmond innen, Szerencsről indult a sárospataki várba, hogy megkérjék a két Lorántffy leány kezét: Zsigmond Máriáét, György - a későbbi fejedelem - pedig Zsuzsannáét. II. Rákóczi Ferenc fejedelemsége idején diplomáciai találkozók színhelye volt a szerencsi vár. A szatmári béke (1711) után a szerencsi Rákóczi-birtok Illésházi Miklós, majd Grassalkovich Antal, végül a Szirmay család kezére jutott, de volt itt birtoka a Széchenyi családnak is. A város iparosodása a XIX. század második felében kezdődött, korábban csak a kézműipar volt jelen. 1859-ben ide is elért a vasút, ami lehetővé tette a nagy tömegben való teherszállítást. A vasútállomás közelébe telepített cukorgyár 1889. december 10-én kezdte meg a termelést. Ekkor Európa legnagyobb cukorgyára volt, amelyet mindössze 8 hónap alatt építettek fel. Napi 700 t cukorrépa feldolgozására és ebből napi kb. 100 t finomított cukor előállítására volt kapacitása. (Száz évvel később, az 1989-90-es feldolgozási kampány idején napi 5000 t cukorrépát dolgozott fel a gyár.) A szerencsi cukorgyárat az elsők között privatizálták, 1991. július 1-én alakult meg a francia-magyar vegyes vállalat (Béghin-Say SA). A csokoládégyár 1923-ban épült meg a cukorgyár mellé. Termékei hamarosan külföldön is ismertek lettek. 30 évvel később, 1953-ban elválasztották a cukorgyártól, a kb. 1400 dolgozót foglalkoztató önálló üzem az ország legnagyobb csokoládégyára lett. Ma - a többi csokoládégyárhoz hasonlóan - külföldi tulajdonban van. Szerencs a jelentős számú munkaerőt foglalkoztató ipari üzemek és a vasúti csomópont ellenére - bár járási székhely volt, sőt, a középkorban már mezővárosi ranggal bírt - csak 1984-ben kapott városi rangot. A város egyik legjelentősebb műemléke a Rákóczi-vár, amelyet - részben a középkori bencés kolostor felhasználásával - 1557-ben kezdtek építeni, Tokaj előváraként. Hamarosan zárt, belsőudvaros épülettömbbé fejlődött, eléje huszárvár épült a lovasság számára. 1586-1711 között, kisebb megszakítással a Rákóczi-család tulajdonában volt. Rákóczi Zsigmond idején reneszánsz stílusú építkezések történtek, az 1979-91 közötti rekonstrukció során ezt az állapotot igyekeztek visszaállítani, meghagyva a várkastély jelleget, amely a XVIII. században alakult ki. Erre az időre már a vár védelmi feladata megszűnt. Az utolsó magántulajdonos 1945-ig a Szirmay család volt. Ma az épületegyüttes részben szálloda, részben kulturális központ. Itt kapott helyet a Zemplén Múzeum is. Helytörténeti gyűjteményének alapja dr. Petrikovits László (1901-1972) szerencsi fogorvos magángyűjteménye, amely több ezer képeslapot, ex librist, fotót, könyvet, néprajzi és helytörténeti tárgyat tartalmazott. A múzeum 1969-ben nyílt meg, ekkor még nem a várépületben működött. Ma csak a képeslapgyűjtemény több mint 800 000 darabból áll. A múzeum bemutatja a képeslapok történetét is. Ugyancsak állandó kiállítás foglalkozik a vár építéstörténetével. (Nyitva tartás: egész évben, a megszokott múzeumi rendben, de máj. 1-okt. 31. között hosszabb napi nyitva tartással. Tel.: 47/362-842). A várkastély közelében, a Rákóczi út mellett áll a barokk római katolikus templom, amelyet 1750-ben kezdtek építeni és 1764-ben szentelték fel. Berendezése is a XVIII. századból való. A templombelsőt 1864-ben átfestették. Szinte átellenben a katolikus templommal, kis dombon található a műemlék, fallal körülvett református templom. Az egyhajós, gótikus stílusú templom mai formájában a XV. században épült, de egyes források szerint már a XIV. században állt itt egy gótikus templom. Belsejét 1900-ban átépítették. Itt nyugszik Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, késő reneszánsz, vörös és fekete márvány síremléke 1610 körül készült. Ebben a templomban kötött házasságot I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna 1616-ban. Az épület É-i falán tábla emlékeztet arra, hogy 1605-ben itt választották Erdély fejedelmévé Bocskai Istvánt. A város harmadik, a görög katolikus hívők temploma a Hegy utcában áll. A késő barokk épületet 1799-ben emelték. Meg kell említenünk a cukorgyár mellett (Gyár út 1.) található ún. cukormúzeumot, hivatalos nevén a Cukoripar-történeti (gyártörténeti) Kiállítást és Nemzetközi Cukorgyűjteményt. (Tel.: 47/565-100). A múzeum a gyár fennállásának 100. évfordulóján, 1989-ben nyitotta meg kapuját. A kiállítás bemutatja a cukorgyártás, ezen belül a magyar cukoripar fejlődését, valamint a világ cukorcsomagolási kultúráját. A gyűjteményben mintegy 50 ország 110 vállalatától származó, kb. 800 cukorminta található. Ma már közigazgatásilag Szerencshez tartozik a tőle É-ra fekvő Ond. Az Árpád-kori település Ond vezér nevét viseli. A várostól Ny-ra, vele teljesen összeépülve található Bekecs község. Az Árpád-kori falut, ponto-sabban sós fürdőjét a százdi apátság alapítólevelében (1067) már említették. Gótikus eredetű római katolikus templomát 1938-ban részben lebontották és megtoldva újjáépítették. Turisztikai információ: Zemplén Tourist, Szerencs, Rákóczi út 67. Tel.: 47/361-151 Polgármesteri hivatal: 3900 Szerencs, Rákóczi út 89. Tel.: 47/563-200; Fax: 47/563-210; E-mail: hivatal@szerencs.hu

Szerencs Településrészek

 Gátőrház,  Ond,  Szivattyútelep,  Újmohostanya,

Zemplén Múzeum
cukormúzeum
református templom
Rákóczi-vár

Szerencs Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !