Szentantalfa

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A község a nevét első, Szent Antal tiszteletére emelt templomáról kapta, amely feltehetően a XIII. században már állt. A falu első okleveles említése 1336-ból (más forrás szerint 1373-ból) való, ekkor királyi farkasvadászok lakták. A török időkben többször, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt is elnéptelenedett, újbóli benépesedése csak az 1740-es években indult meg erőteljesebben. Ekkor a lakosság fele kisnemes. A falu lakói három felekezetben (katolikus, evangélikus, református) gyakorolták vallásukat, és az 1700-as évek közepére már teljesen elpusztult templom mellé épített imaházat is megosztva használták. Egyes források szerint a barokk római katolikus templom már 1729-ben állt, az biztos, hogy a XVIII. században épült. A késő barokk stílusú evangélikus és az ugyancsak késő barokk református templomot is 1785-ben emelték. Az utóbbi tornya 1841-ből való. A Templom utcában népi lakóházak láthatók. A településen keresztezi egymást a Balatoni Kéktúra és a Zánkától Nagyvázsonyig haladó Kinizsi Pál turistaút (ZÖLD jelzés). Ha a ZÖLD jelzésen DK-re indulnak, szűk 2 km után a középkorban elpusztult Szentbalázs falu román stílusú templomának - 2002 tavaszán szépen konzervált - romjaihoz érnek. Ugyancsak a ZÖLD jelzésen, a falutól É-ra az ároktői templom csekély maradványaihoz juthatnak el (2 km). A KÉK jelzésen Ny-ra (kb. 4,5 km) a szép körkilátást nyújtó Hegyes-tű, KÉK-re a herendi templomrom (2 km) kereshető fel. A szomszédos, nem egészen 100 lakosú Tagyon községben néhány szép, népi építésű, XIX. századi lakóház látható. Polgármesteri hivatal: 8272 Szentantalfa, Fő u. 39. Tel.: 87/479-499

 Barcfadűlő,  Bárócadűlő,  Felsőrét,  Gyűri,  Kőhegy,  Mocsárhegy,  Nagyrétdűlő,  Sósi út,  Tődűlő,