Szendrő

város



Megye:Borsod-Abaúj-Zemplén

Népesség:4286

Területe:5357 ha

Lakások száma:1431


Szendrő Térképi pont lista
Szendrő Térkép
Szendrő Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Szendrő Leírás

Árpád-kori település, de neve csak 1312-ben tűnik fel oklevélben. A ma Várhegynek nevezett hegy lábánál langyos forráscsoport mellett a Pelsőci Bebekek építettek várat. A vár a Bódva menti, stratégiai jelentőségű észak-déli főútvonal katonailag megkerülhetetlen pontján állt. Mivel a hegy lábánál épült vár később már nem felelt meg a XVI. század katonai követelményeinek, a Bebekek az1500-as évek első felében a Várhegyen korszerű védőművekkel ellátott és tüzérséggel is felszerelt felsővárat építtettek, a régi várat alsóvárként emlegették. A vár a török háborúk, majd a kuruc harcok idején a hadműveletek középpontjába került. 1612-ben a vármegye közgyűlése egy időre Szendrőt megyeszékhellyé tette. A várost a kurucok 1672-ben meglepték, ezért a felsővár német parancsnoka a várost és az alsóvárat fölégette. 1683 őszén a Bécset ostromló török hadakat visszaverő Sobieski János lengyel király seregeivel Lengyelországba hazatérőben Szendrő váránál megpihent. A Szendrőben született Csáky István országbíró 1690-ben a királlyal kötött csereszerződéssel megszerezte az uradalom egészét, a várost és az alsóvárat, de a felsővár továbbra is a császáré maradt. Csáky István aztán a romos alsóvár helyett 1694-ben a városban földszintes kastélyt építtetett magának, amely a Fő utcában ma is áll. A felső vár 1704-ben Rákóczi csapatainak kezére került. A vár ekkor már oly súlyosan megrongálódott, hogy teljesen elveszítette hadászati jelentőségét, ezért a fejedelem lerombolása mellett döntött, ami 1707 tavaszán meg is történt. Ezzel Szendrő több évszázados hadtörténeti szerepe megszűnt. Birtokosainak, a Csákyaknak inkább gazdasági törekvéseik voltak. A várostól délre vasművet alapítottak, a kereskedelem föllendítésére pedig zsidó családoknak a városba települését segítették elő. Szendrőből származott Budapestre az az üvegfestő mester, akinek fia, Róth Miksa (1865-1944) nemzetközi hírű és rangú üvegfestő művészként megalkotta az Országház, a Szent István bazilika, a marosvásárhelyi kultúrpalota és még számtalan templom, köz- és magánépület pompás üvegfestményeit. Az oly sok ostromot, pusztítást elszenvedett városban csak kevés épület emlékeztet a történelmi múltra. A felsővár helyén még romok sincsenek, lerombolása után köveit nyilván újabb építkezésekhez használták fel. Az ősi Bebek-várból csak egy lőréses falmaradvány maradt, amely ma néhány, homlokzatával a ref. templomra néző háznak a Bódva-völgy felé eső, hátsó kerítését képezi. A Bebek-vár mellett állt középkori, gótikus templomot, amely az 1500-as évek vége óta ref. templom volt, az 1890-es években lebontották, és helyén 1897-ben új, tágasabb ref. templom épült. A mellette álló harangtorony viszont XV-XVI. századi, eredetileg valószínűleg az alsóvár kerítőfalának egyik bástyája lehetett, fagalériája 1786-ból való. Szendrő Bódva-parti városrészében, amelyet valaha erődített palánk övezett, áll a r.k.templom, amely eredetileg ferences rendház temploma volt, kora barokk épület a XVII. századból. Északi oldalán megmaradt a lebontott régebbi kolostor folyosója, oldalkapujának késő reneszánsz, faragott kőkerete XVI. századi. A templom közelében áll az ún. Kékfestőház, a népi építészet szép ipartörténeti emléke. Ma helytörténeti múzeum. Épületének vaskos főfalai talán a városrészt övező palánk egyik bástyájából maradhattak ránk. A két oromzatos szárnnyal a Fő utcára néző és a közelmúlt években szépen helyreállított Csáky-kastély a város figyelemre méltó, rangos műemlék épülete, ma aKözművelődési Központnak és az Oktatástörténeti Gyűjteménynek ad otthont. A város központja mellett fakadó, bővizű, 22°C-os langyos forrás fölé már Csáky István országbíró fürdőt építtetett az 1690-es években, de az csak néhány évtizedig állhatott fenn. A múlt század második felében a langyos források által táplált strandfürdőt alakítottak ki ott, amely nyaranta ma is várja felüdülni vágyó vendégeit. Polgármesteri hivatal: 3752 Szendrő, Hősök tere 5. Tel.: 48/460-026

Szendrő Településrészek

 Büdöskútpuszta,  Csehipuszta,  Garadnapuszta,  Ipartelep,  Joótanya,  Köves,

református harangtorony
kékfestőház
Bebek-vár romja

Szendrő Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !