Pásztó

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

A város már a honfoglalás korában lakott terület volt. Mai nevét a településen keresztülfolyó Paszth (ma Kövecses)-patakról kapta, de a régi iratokban találkozhatunk a Szakállas Pásztó elnevezéssel is. (A város 1868-ból fönnmaradt pecsétjén is egy szakállas fő látható.) Aba Sámuel és Szent László korában királyi birtokként szolgált. Állítólagos vára a Zagyva által körülvett szigeten állt, ma már romjaiban sem fedezhető fel. 1190-ben III. Béla a palócok megtérítésére ciszterci szerzeteseket telepített a korábban létesített, majd elhagyott bencés monostorba. III. Endre vásártartási joggal ruházta fel a települést, 1407-ben pedig Zsigmond király - Tar Lőrinc kérésére - a budai polgárokéval egyenrangú előjogokat adományozott Pásztónak. 1461-ben maga Mátyás király is ellátogatott ide. A település fejlődését mutatja, hogy a XIV. sz. első felében már volt plébániája, 1437-re megépült híres fürdője, egy évszázaddal később pedig már iskolával is rendelkezett. A szerzetesek a törökök közeledtére elhagyták a monostort, amit később királyi parancsra megerősítettek, a XVI. sz. közepén már várként említették. A török hódoltság alatt a vár és a város is elpusztult, de kivonulásuk után ismét virágzásnak indult, a visszatelepült ciszterci rend a romos monostor helyén barokk kolostort épített. A XVIII. századra jelentős ipar alakult ki. Pásztó birtokosai a királyi család és az apátság mellett a Rátót nemzetség tagjai voltak. 1867-ben megépült a vasútvonal, de a nagyipar elkerülte a községet. A II. világháború után járási székhely lett, majd 1984-ben városi rangot kapott. Műemlékek, látnivalók: Szent Lőrinc-plébániatemplom (Múzeum tér 1.): eredete a XIII. sz.-ra nyúlik vissza, a XV. sz.-ban gótikus stílusban bővítették. A kapu fölötti szobrok a XIII. ill. a XV. sz.-ból valók. A XVIII. sz.-ban barokk stílusban újították fel. Déli kápolnája gótikus, amelyben a Rátóti család kettős ülőfülkéje található. Igen értékes az aranyozott ezüst áldoztatókehely. A templom északi oldalán XIII. századi, eredetileg a Rátóti család temetkezési helyének készült, hatszögletű, helyreállított kápolna látható. A templomtól délre található kis épület a középkorban az oskolamester háza és egyben Pásztó iskolája volt (a tanítás a lakószobában folyt). A régészek a kamra padlószintje alatt három gabonatároló vermet fedeztek fel, amelyekből ép állapotban kerültek elő egy XVI. századi polgári háztartás eszközei, melyeket valószínű a törökök elől rejtettek el. Az épületben e tárgyak másolatai tekinthetők meg. A barokk ciszterci kolostor előtti romkert területén feltárták a XII. századi apátság templomának és kolostorának alapfalait, valamint a kolostorhoz tartozó üveghutát. A téren áll Zsigmond király szobra, mely Kő Pál alkotása, s 1987-ben állították fel. Ugyancsak a Múzeum téren látható egy XVIII. századi, barokk kőhíd. Pásztón található a megye egyetlen meleg vízű (28-29 °C) és gyógyhatású fürdője, amely egy nagy és egy kis medencével, valamint teniszpályával várja az idelátogatókat. Polgármesteri hivatal: 3060 Pásztó, Kölcsey út 35. Tel.: 32/460-155

 Állami gazdasági major,  Bárdostanya,  Hasznos,  Máriatanya,  Mátrakeresztes,  Muzsla üdülő,  Muzslapuszta,  Városerdő,

oskolamester háza
romkert
Szt. Lőrinc-plébániatemplom
Szentlélek-kápolna
római katolikus templom
hasznosi (csenteri)-vár romja

Pásztó Látnivalók részletekkel