Nemesvámos Leírás
A község a XI-XII. században alakulhatott ki, a honfoglalás idejéről nem kerültek elő régészeti leletek. Annál gazdagabb leletanyagot találtak a régészek a római időkből. A településtől délre, Balácapusztán feltárt villagazdaság a ránk maradt római épületegyüttesek egyik legszebbike. Az I. században épült, a IV. századtól indult pusztulásnak. Eddig 12 épület ismert: a mozaikkal és falképekkel díszített főépület, egy lakó- és fürdőépület, valamint gazdasági épületek. A lakóépületekben központi fűtés volt. A villagazdaságtól északra, a mai település szélén - sajnos már korábban kirabolt - római halomsírt tártak fel és konzerváltak a régészek, ami szintén megtekinthető. Nemesvámos, mint neve is sejtetni engedi, egytelkes kisnemesek faluja volt. A XVIII. század közepére már a reformátusok voltak többségben, így az 1740-es években a régi templom helyére ők építették fel barokk stílusú templomukat, amelyet 1790-ben bővítettek. A katolikus közösség a birtokos győri jezsuita rend támogatásával kisebb kápolnát épített. A mai katolikus templomot csak 1882-ben emelték. A település nevét ma már memcsak a római romok, hanem az itt működő Sándor Huszárok Lovas Klubja teszi egyre ismertebbé. A huszár a magyar kultúra jelképes alakja, a világ számára az ütőképes, mozgékony könnyűlovasságot jelenti. A klub hazai és nemzetközi programokat is szervez. Ugyanezen a lovasbázison működik a Hadtörténeti Egyesületek Európai Szövetsége és a Huszár Galéria, amely évenként országos festőtábort szervez. A galéria tulajdonosa maga is huszár. (Cím: Huszár u. 1. Tel./Fax: 88/265-828) Polgármesteri hivatal: 8248 Nemesvámos, Fészek u. 7. Tel.: 88/505-590; Fax: 88/505-591