Kisharsány Leírás
A község a Villányi-hegység déli lábánál terül el, a villány-siklósi borvidékhez tartozik. A környéke már a késő bronzkor óta biztosan lakott, Kisharsány és Nagytótfalu között e korból való bronzlándzsát találtak, továbbá római kori érmék és falmaradványok kerültek elő a falu határából. Írásban először 1249-ben említették Harsan néven, neve a hárs(fa) kicsinyítőképzős alakjából származik. Egykor a siklósi uradalomhoz tartozott, első birtokosai a Kán nemzetségbeliek voltak, őket a Garaiak követték, majd a Perényieké volt, később királyi birtok lett. A középkorban a mai község határában még meglévő Babócsa és Sári nevű települések a török időkben elpusztultak. A török korban Kisharsány mindig lakott volt, megmaradt falunak. 1687. augusztus 12-én itt zajlott le a Szent Liga csapatai és a török had között az a csata, amely Baranya vármegye és az egész ország végső felszabadulását hozta. Ettől kezdve Caprara Aeneas császári tábornok birtoka lett a falu. A későbbi tulajdonosai közül érdemes még megemlíteni a Batthyány családot. A falu első kőtemplomát 1788-ban építették, harangját Grazból rendelték 1828-ban. A mai, műemlék jellegű református templom 1840-42 között épült késő klaszszicista stílusban. A falu északi határában lévő pincesor olyan, mint egy különálló kis falu. Polgármesteri hivatal: 7821 Kisharsány, Petőfi S. u. 24. Tel.: 72/351-114