Kővágószőlős Leírás
A község környéke már a római korban lakott hely volt. A honfoglalás után letelepedett lakosság igen korán (XI. sz.) foglalkozott szőlőműveléssel, a településnév egyik fele erre vezethető vissza. Az itt lakók a későbbiekben kőfejtéssel és kőfaragással egészítették ki a mezőgazdaságból származó jövedelmüket, így alakult a név Kővágószőlőssé. Építőköveket, különböző méretű malomköveket (kézi malomhoz is), valamint sírköveket faragtak. A malomkövekből a helytörténeti múzeumnál, a sírkövekből a temető bejáratánál látható egy kis gyűjtemény. A település legértékesebb látnivalója a műemlék római katolikus templom. A XII-XIII. században román stílusban épült templomra a torony alsó emeletei utalnak, a kor építészetére jellemző ikerablakokkal. A gótikus támpilléreket az 1512. évi átépítéskor emelték. A XVIII. században a középkori templom - amely a temetőben állt és kerítőfal vette körül - már kicsinek bizonyult. A hajót elbontották és egy nagyobbat építettek barokk stílusban (1763-72). A tornyot a megnagyobbodott épülethez arányosan duplájára magasították, a lábazatánál lévő főbejárat elé előcsarnokot építettek. A kerítőfalat is ekkor bontották el, s a temetőt délebbre helyezték. A templom belsejének berendezése barokk, de a vörös homokkőből faragott szenteltvíztartó, valamint a fehér mészkőből faragott pasztofórium (szentségház, kehely vagy úrmutató elhelyezésére való falfülke) a Jakab-hegyi kolostorból való. A barokk berendezés egy része (szószék, gyóntatószék, keresztelőkút és a nagyobbik csillár) a pécsi székesegyházból került ide, annak XIX. század végi, nagy átépítésekor. A templom kulcsa a plébánián kérhető el (Tel.: 72/374-677). A plébániaház szintén a XVIII. sz.-ból való barokk épület. A faluban még látható néhány apró ablakos kőház a XIX. sz.-ból. Polgármesteri hivatal: 7673 Kővágószőlős, Rákóczi F. u. 34. Tel.: 72/564-081
Kővágószőlős Településrészek
Gáfimalom,
Golgota,
Szőlőhegy,