Drégelypalánk Leírás
Mintegy 1700 lakosú település az Ipoly festői völgye és a Börzsöny gyönyörű hegyei ölelésében. Drégelypalánk az Árpád-kori Dragul (Dráguly) falu és az évszázadokkal később keletkezett Palánk helyőrség körül kialakult településből jött létre. Drégely első okleveles említése 1274-ből való, ekkor Hont várának volt tartozéka. Első ismert birtokosa Szécsényi Máté Morouth nevű fia volt, de tőle IV. (Kun) László hűtlenség miatt elkobozta és a vár későbbi építtetőinek, a Hont-Pázmány nembéli Hunt fiainak, Dersnek és Demeternek adományozta. A vár első írásos említése 1285-ből származik. Ez a vár vette át a honti földvár szerepét. A XIV. sz. elején Csák Máté elfoglalta és haláláig, 1321-ig birtokolta. Az Ő urasága alatt lett a település Hont vármegye székhelye. 1438-ban (Habsburg) Albert az esztergomi érseknek adományozta, mely ettől kezdve 1848-ig az érsekség birtoka maradt. A XV. sz.-ban a vár az érsekség vadászkastélya volt, de Nógrád török hódoltság alá kerülése (1544) után a hadászati szerepe megnőtt. A vár kijavítása és megerősítése elmaradt, így 1552. július 6-án e gyenge erősség nézett szembe a támadást indító 12 ezer fős török haderővel. Szondi György várkapitány 150 fős védőserege élén 4 napig tartotta hősiesen a várat, melyet a török ágyúk szinte rommá lőttek, a védői pedig hősi halált haltak. E hőstettnek Arany János állított örök emléket Szondi két apródja c. balladájában. A hagyomány szerint Ali budai pasa Szondi Györgyöt katonai pompával temettette el a szomszédos Aranygomb-hegyen. Az ostrom során megrongálodott vár nem épült újjá, hanem a törökök palánkokkal kerített kővárat emeltek a faluban, a mai templom közelében. Ezt a mintegy 2000 fős lovasságot befogadni képes erődöt nevezték Újdrégelynek vagy Palánknak. 1593-ban Fülek várának visszafoglalása hírére a törökök elhagyták mindkét várat, de a nem szűnő török fenyegetettség miatt a XVII. sz. elején a helyőrségeket megerősítették, s Palánk királyi birtokba került. Miután Érsekújvár elesett, a magyar védők Palánk várát felgyújtották, ágyúit elásták. 1679-ben Kohári István kiásatta és Csábrág várába vitette az ágyúkat, 1681-ben áthelyezték a helyőrséget Korponára. Az egykor mezőváros Drégely jobbágyfaluvá süllyedt, Palánk bizonyos kiváltságokkal együtt végvári helyzetét megőrizte. Fő látnivaló a községtől délre, a 444 m magas Várhegyen álló várrom, melyet a vasútállomástól kiinduló P jelzésű turistaúton közelíthetünk meg. A r. k. templom 1732-ben épült a középkori templom falainak felhasználásával, majd 1792-ben kereszthajóval bővítették. Itt őrzik az Árpádházi Szent Erzsébet-ereklyéjét. 1762-ben emelték a község központjában álló barokk stílusú, színezett kőszobrokkal díszített Szentháromság-szobrot. Szép színfoltja a községnek az 1857-ben épített barokk kápolna. 1884-ben a Babát-hegyre épült a neoromán Szondy-emlékkápolna, melyet az 1970-es években lebontottak. A kápolna helyét kopjafa jelzi, a hozzávezető utat pedig több mint száz védett hársfa szegélyezi. A község központjában lévő Szondi-parkban kapott helyet 1988-ban a Szondi-szarkofág. Az idelátogató a Fő út 22. szám alatt található kiállítóteremben a község múltjába és jelenébe egyaránt betekintést kaphat. A falu közelében található a csitári-pataki kegyhely. Polgármesteri hivatal: 2646 Drégelypalánk, Rákóczi út 1. Tel.: 35/367-199, 35/367-131