Dorog

város



Megye:Komárom-Esztergom

Népesség:12203

Területe:1155 ha

Lakások száma:4927


Dorog Térképi pont lista
Dorog Térkép
Dorog Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Dorog Leírás

Környékét már a kőkorban is lakták, s a kora vaskori (tűzhely, edénytöredékek), rézkori (edénytöredékek) és bronzkori (edények) leletek szintén az ember ittéléséről tanúskodnak. Erre haladt el az Aquincumot Brigetioval összekötő fontos római hadiút is. A középkori településelőd nem a mai helyen, hanem az ódorogi völgy területén alakult ki. Első írott emléke 1181-ből maradt ránk, neve a szláv drug (= barát, társ, kísérő, katona) szóból ered. Ekkor az esztergomi káptalan birtoka volt. A XIII. sz. második felében V. László király feleségének, (Kun) Erzsébetnek és szakácsainak is voltak itt földjei, majd ez utóbbikat a királyné a Nyulak szigetén (Margit-sziget, Bp.) élő domonkos rendi apácáknak adományozta. Később részbirtokos lett a Hont (Hunt)-Pázmány nemzetség is, majd 1307-ben Csák Máté elfoglalta a káptalani földeket, de halála után e birtokok visszakerültek a káptalanhoz. 1570-ben - az állandósult török zaklatások miatt - Dorog elnéptelenedett, és csak 1694-1696 között települt be szegény sváb családokkal. A Rákóczi-szabadságharc alatt ismét pusztává vált, majd német és magyar családokkal újranépesült, de az 1730-as évekre már csak németek lakták. A század második felében az egri káptalan katolikus templomot építtetett és plébániahivatalt létesített a településen. Mária Terézia 1766-os rendelete - mely előtérbe helyezte a széntüzelést a fatüzeléssel szemben - megindította a környéken a kőszénkutatásokat. A környező települések után, 1843-ban itt is megindult a szén kitermelése, mely ettől kezdve meghatározta Dorog történetét. Kezdetben a technikai nehézségek (a karsztvíz betörései) és a Duna viszonylagos távolsága (ekkor elsősorban a gőzhajó volt a szállítóeszköz) miatt lassú volt a fejlődés, de miután az 1890-es években megépültek az esztergom-almásfüzitői, az annavölgy-tokodi és a kenyérmező-budapesti vasútvonalak, Dorog a bányavidék központja lett. A folyamatosan gyarapodó község az 1920-as évekre jellemzően bányásztelepülés lett. A II. világháború harcai Dorogot sem kerülték el, a háború után pedig az itt élő svábok egy részét kitelepítették. A háborút követően - a bányászathoz kapcsolódva - sok üzem létesült és betelepültek más iparágak is, a település továbbfejlődött. A bányászat csúcspontja 1964-ben volt, de a szén iránti kereslet folyamatos csökkenése, és a bányák kimerülése miatt az 1980-as évektől kitermelés csak a Lencsehegyi bányaüzemben folyt. 2004-ben ezt is bezárták. Dorog 1984-ben városi rangot kapott. Látnivalók, nevezetességek: 1867-75 között barokk stílusban építették a Templom téren álló r. k. templomot, melynek a berendezése szintén XIX. sz.-i. Érdemes megnézni az I. világháborús emlékművet, az egykori Szénoltár helyén álló Bányászemlékművet és a Kálváriát is. A Május 1. úton szép népi pince és présház található. A város határában IV. századból való római település maradványaira bukkantak, ahonnan kerámiaedények, tálak, pénzérmék, egy lakóház részei, továbbá mérföldkövek kerültek elő, a kálváriahegy környékén pedig vízvezetékek maradványai találhatók. A városon keresztül halad az Országos Kéktúra útvonala, melyen a Pilisbe vagy a gyönyörű kilátást nyújtó Getén át a Gerecsébe túrázhatunk. Polgármesteri hivatal: 2510 Dorog, Bécsi út 71. Tel.: 33/431-299; Fax: 33/431-377

Dorog Településrészek

 Tömedékiszőlők,





Nagyobb térképhez kattints ide !