Devecser

város



Megye:Veszprém

Népesség:4922

Területe:6411 ha

Lakások száma:1871


Devecser Térképi pont lista
Devecser Térkép
Devecser Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Devecser Leírás

A Bakony és a Somló között, a 8-as főútvonal mentén elterülő, 5500 fős kisváros. Árpád-kori település, nevét feltehetően a Pécz nemzetség egyik tagjáról kapta. Mai területén egykor még másik négy falu is létezett: Kisdevecser, Szék, Meggyes és Patony. E települések birtokosai a Pécz nemzetségből származtak, kiket a faluról Devecserieknek neveztek el. A család nemesi udvarháza a mai várkastély helyén állhatott. A XIV. században élt Devecseri Jánost a Csóron ragadványnévvel illették, mely ettől kezdve a leszármazottai családneve lett. A Csóronok lakóháza az 1514-es parasztháborúban elpusztulhatott, de helyére az 1520-as években Csóron András pazar kastélyt építtetett késő gótikus stílusban, reneszánsz motívumokkal. A török hódítások miatt 1526 körül megerősítették, és kőfalat építettek köré, majd a század közepére végvár lett. Csóron Andrástól Csóron János örökölte, kinek halála után (1584) birtokai két lányára szálltak. Mivel Margit lányának férje Nádasdy Kristóf volt, Devecser a Nádasdyak kezére jutott. 1626-tól a vár az Esterházy családé lett, és egészen a XX. század közepéig az övék maradt. A javításoktól eltekintve építészetileg az eredeti (1526-os) állapotában hagyták, majd 1760 és 1790 között barokk stílusban átépíttették és melléképületekkel bővíttették. A század végén lecsapolták a kastélytól keletre fekvő tavat, és helyére tájképi parkot létesíttettek. 1790 után egészen a XIX. század végéig nem változtattak az épületegyüttesen, majd Voyta Adolf pápai építész tervei alapján részben eklektikus stílusban átalakíttatták. Ekkor készültek - többek között - a faragottfa-mennyezetek, a második emeletre vezető falépcső és az összes ajtó, ill. ablak. A nagyterem késő reneszánsz kandallóját és az udvari díszkutat (amit az udvaron ma látunk az másolat, az eredeti a budapesti Szépművészeti Múzeumban van) Velencéből hozatták. A második világháborút követően az épületegyüttest szociális otthonná alakították át: a kápolna elbontásával az udvar északkeleti sarkában egy, a többitől eltérő stílusú új épületet emeltek. Később a főépületbe költözött a nagyközségi könyvtár. A könyvtár miatti átalakításkor ide, a főépület termeibe kerültek a feltárások során megtalált régi, középkori értékek: reneszánsz ajtókeretek, faragott kandalló, egy töredékeiből összerakott ablakkeret stb. Látnivalók: az Esterházy-várkastély és védett tájképi parkja, az egykori uradalmi istálló barokk épülete, az 1759-62-ben épült barokk r. k. plébániatemplom. A Hősök terén romantikus kőkereszt, a Petőfi téren késő barokk kőkereszt található. Mindezeken kívül megannyi szép régi, főképp barokk devecseri épületet műemlék jellegűvé, illetve városképi jelentőségűvé nyilvánítottak. Devecseren évente, májusban rendezik meg az Ünnepi hetek kulturális rendezvénysorozatot. Polgármesteri hivatal: 8460 Devecser, Petőfi tér 1. Tel.: 88/512-730, 88/512-740, 88/224-093

Devecser Településrészek

 Burucstanya,  Meggyeserdő,  Olajtöltőállomás,  Sándormajor,  Székpuszta,  Téglagyár,  Tikhegy,  Zsidótemető,

Esterházy-kastély
barokk lakóházak
barokk lakóházak
római katolikus templom és plébániaház

Devecser Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !