Dömös

község



Megye:Komárom-Esztergom

Népesség:1192

Területe:2398 ha

Lakások száma:478


Dömös Térképi pont lista
Dömös Térkép
Dömös Látnivalók

Magyarország települései

A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]


Dömös Leírás

A környéken már a kőkorszakban megtelepedett az ember, pattintott kőeszközöket, rénszarvas csontokat találtak a régészek. A Köves-patak torkolata közelében rézkori sírt tártak fel, beljebb az Árpád-vár oldalában hatalmas bronzkori földvár sáncainak 1-3 m magas maradványait fedezték fel. A rómaiak több őrtornyot építettek ezen a Duna-szakaszon, a Köves-patak torkolata közelében lévőt 1959-ben feltárták. Alapterülete 11x11 m, falvastagsága 1 m körüli, a régészeti kutatás után visszatemették. A Malom-patak melletti őrtoronyra részben ráépült a révállomás épülete. A katolikus templom mellett 1985-ben római téglaégető kemence maradványai kerültek felszínre. A népvándorlás idején hoszszabb ideig (VI-IX. sz.) az avarok telepedtek meg itt, ezt több sír leletanyaga bizonyította. Az Árpád-házi királyok idején a Dunakanyar és környéke királyi birtok volt, ennek központját Dömösön építették ki. I. Béla 1063-ban ebben a királyi udvarházban lelte halálát a beomló trón alatt. Egyes szerzők szerint az épület omlott össze egy földcsuszamlás során. 1107-ben Álmos herceg, Könyves Kálmán öccse prépostságot alapított, a királyi udvarház mellett monostort építtetett. Miután 1113-ban a király megvakíttatta trónra törő öccsét és annak fiát, a herceget itt őrizték a monostorban, amelynek kiépítése a XII. sz. közepe táján fejeződött be. A későbbiekben fallal vették körül, a tatárok ennek ellenére felégették 1242-ben. Hamarosan újjáépült. Végleges pusztulása a török időkben, Visegrád és Esztergom elfoglalása (1543) után történt. A prépostság romjainál az 1970-es években feltárást végeztek, ekkor találták meg az altemplomot, a kerítőfal maradványait és a XI. sz.-i királyi udvarház falmaradványait is. A romanikus templom és kolostor a XII. sz. első felében épült. Az altemplomot az 1988 és 1989 között végzett helyreállítási munkák során teljes egészében rekonstruálták. A fölötte állt templomnak csak alapfalai láthatók. Megtekinthető: máj. 1-okt. 31. között, hétfő kivételével 1100-1630-ig. A r. k. templom 1744-re épült fel - részben a prépostság köveiből, tornyát 1824-ben emelték. A négy sarkán fiatornyokkal díszített ref. templom 1876-ban, a tőle néhány lépésnyire bal oldalon álló Mindenszentek-kápolna 1743-ban, a pestisjárvány elmúlásának emlékére épült. A polgármesteri hivatal épületében kapott helyet a Dömösi Galéria. Állandó kiállítása a település történetét és az itt élő művészek alkotásait mutatja be. A nyári szezonban több, időszaki kiállításon a Dunakanyar művészeinek munkái is megismerhetők. A Visegrádi-hegység legvadregényesebb része, a Rám-szakadék, Dömösről közelíthető meg a legjobban, az autók elől elzárt Királykúti utcán át (kb. 3,5 km). A keskeny, helyenként igen meredek (sziklába vágott lépcsők) Rám-szakadékban láncokkal biztosított turistaút vezet, bejárása megfelelő öltözéket és a benne csordogáló patak miatt megfelelő cipőt igényel. Polgármesteri hivatal: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 1. Tel.: 33/507-060, 33/507-061

Dömös Településrészek

 Dunadűlő,  Macskások-Nyilasok,  Préposthegy,  Szuhadűlő,

Dömösi Galéria
prépostság romjai
Rám-szakadék

Dömös Látnivalók részletekkel




Nagyobb térképhez kattints ide !