Cserkút Leírás
A falu első írásos említése 1291-ből maradt ránk, ekkor a pécsi káptalan tulajdona volt. Nevét a ma is megtalálható forrásról kapta, amelyet minden bizonnyal valaha cserfák vettek körül. A forrás az uránbányászat idején - itt volt a III. számú bányaüzem - kiszáradt, de a bányaművelés megszűntével újra megjelent benne a víz. A település környékén longobárd sírokat (ezüstdíszek) találtak, és több római villa nyomaira bukkantak a régészek. Aközség híres műemléke a XII-XIII. századból való, román stílusú római katolikus templom, belsejében a XIII. ill. a XIV. századból származó falfestményekkel. Az oltárkép azonban a XX. század közepén készült. Az egyhajós, félköríves szentélyű templom építésekor az akkori temetőben állt. Tornya a XIV. században épült, ekkor védőfallal is körülvették. Afalu házai csak a XV. század folyamán húzódtak a templomig. A XVIII. század elejére az épület nagyon rossz állapotba került, a hiányos tetőzeten behulló csapadék megrongálta a freskókat. 1725-ben helyreállították a templomot, a régi, keskeny ablakokat kiszélesítették, a falképeket bevakolták és lemeszelték. Ez a vakolatréteg őrizte meg közel 250 éven át a festményeket, amelyekre az 1967-68. évben végzett régészeti feltárás során bukkantak. Polgármesteri hivatal: 7673 Cserkút, Alkotmány u. 8. Tel.: 72/701-140
Cserkút Településrészek
Kerekesdűlő,
Kismádűlő,
Plató-lakótelep,