Budakalász

[ A ] [ Á ] [ B ] [ C ] [ D ] [ E ] [ É ] [ F ] [ G ] [ H ] [ I ] [ J ] [ K ] [ L ] [ M ] [ N ] [ O ] [ Ó ] [ Ö ] [ Ő ] [ P ] [ R ] [ S ] [ T ] [ U ] [ Ú ] [ Ü ] [ V ] [ Z ]

Budakalászt okiratokban először 1135-ben említették, de már legalább 5000 éve él ezen a területen ember. A rézkorból maradt ránk az az agyagból készült, kocsit ábrázoló ivóedény - az ún. kalászi kocsi -, amely régészeti szenzáció volt az 1960-as években, mint az első ilyen lelet Európában. A falu címerében is szerepel, jelképpé vált. A rómaiak több őrtornyot is építettek a budakalászi Duna-szakasz partján, az egyik a Barát-patak torkolatánál állt. A régészek feltárás és kutatás után visszatemették. A népvándorlás idején az avarok éltek itt hosszabb ideig, a környéken avar kori temetőt tártak fel. A honfoglalás után királyi birtok volt, a tatárjárás után birtokosai többször változtak. A török időkben a falu majdnem lakatlanná vált, de nem pusztult el. Az 1690-es években szerb menekültek kezdték újra benépesíteni, majd a XVIII. század közepétől németek telepedtek le. A község újbóli elmagyarosodása a XX. sz. elején kezdődött. Ebben az időben gyors fejlődésnek indult, az 1920-as években két textilgyár kezdte meg működését. Legjelentősebb műemléke az 1752-ben épült, barokk stílusú szerb ortodox templom. Az ikonosztáz 1905-ben készült, az ikonok a XVIII. századból valók. Budakalász területén sok helyen láthatók a régi szerb keresztek, a Petőfi téren látható keresztet 1841-ben állították. Említésre méltó még az 1907-ben felszentelt római katolikus templom. 1996-ban épült a Faluház, Budakalász kulturális életének központja. A községhez tartozik a Luppa-sziget és az Omszk-park. A jó közlekedés és a főváros közelsége eredményezi, hogy az üdülőterületek gyorsan fejlődnek. Polgármesteri hivatal: 2011 Budakalász, Petőfi tér 1. Tel.: 26/340-266; Fax: 26/340-494

 Ajmanicadűlő,  Berdódűlő,  Dunapart,  Dunaparti külterület,  Kőbánya,  Lupasziget,  Prekobrdo,  Tavándűlő,

szerb ortodox templom

Budakalász Látnivalók részletekkel