Bakonynána Leírás
A kőkorszak óta lakott hely. Az I-II. sz.-ban rómaiak laktak errefelé, itt ment át a Bakonyt átszelő római út. A honfoglalás utáni első írásos említése csak 1488-ban, egy adólajstromban volt Nana néven. Egyházi tulajdonú jobbágyfalu volt, a török időkben Palota-végvárhoz csatolták. 1564-ben a török elpusztította, de néhány év múltán újra benépesült, majd a súlyos adóterhek miatt lakosai elhagyták a falut és újból lakatlan lett. 1622-ben népesült újra. Ebben a században mégegyszer elnéptelenedett, majd a török végső kiűzése után a Nádasdyak birtoka lett, akik 1744-ben német családokat telepítettek be. A falu lakosságának megélhetését az állattenyésztés, a földművelés, a faszén- és mészégetés, ill. a fafaragás biztosította. A XX. században a dudari szénbányák megnyitása adott lendületet a falu fejlődésének, de 1990-es bezárásuk visszavetette azt. A Gaja egykor több vízimalmot hajtott. A falu alatti egykori Prém-malom épülete ma üdülőház. A község műemlék jellegű épületei az 1828-ban épült klasszicista római katolikus templom és az 1830-ban épült, szintén klasszicista római katolikus plébániaház. A templom mögött kálvária stációi állnak. A faluházban (kezelője a polgármesteri hivatal) helytörténeti kiállítás látható. A középkori Pere falu, XIII. századi templomának romjai Alsóperétől (arborétum) északkeletre, kb. 800 méterre az erdőben még ma is fellelhetők. Bakonynána legismertebb kirándulóhelye az Országos Kéktúra útvonalán, a Gaja mentén elérhető Római fürdő vízesés. A falutól délre, a Kán-kút nevű erdőben a Bongó-zsomboly öt, a mélyben egymásba nyíló, 20-30 m mély függőleges aknája tátong. Tőle délnyugatra a található a júra mészkőben képződött 86 m mély és 150 m hosszú Csengő-zsomboly. Polgármesteri hivatal: 8422 Bakonynána, Alkotmány u. 3. Tel.: 88/488-013, 88/488-189