Esztergom látnivalók

Épület, építmény

Esztergom, Jókai utca 1. |  Térkép

A szép, barokk lakóház 1770-1772 között épült (Jókai u. 1.).

Épület, építmény

Esztergom,  |  Térkép

Az átkelőhelyen az első acélhídat 1895. szept. 28-án avatták fel. 1944. dec. 26-án a visszavonuló németek felrobbantották, újjáépítésére 2000-ben került sor. Az új hidat 2001. okt. 11-én avatták fel. A magyar oldalon álló, ún. vámszedőházban kiállítás mutatja be a híd történetét.

Kálvária

Esztergom,  |  Térkép

Késő barokk stílusú, 1781-ben készült. A kápolna fiatalabb, 1823-ban építették klasszicista stílusban.

Kastély, palota, kúria

Esztergom, Széchenyi tér 1. |  Térkép

Az épület földszintje a XVII. sz.-ban épült, Vak Bottyán kuruc generális lakóháza volt, 1728-tól a város a tulajdonosa. 1729-ben emeletet húztak rá. Mai, rokokó homlokzatát 1770-1773 között kapta (Széchenyi tér 1.).

Múzeum, kiállítás

Esztergom,  |  Térkép

1886-ban alapította Simor János hercegprímás. Magyarország legnagyobb egyházi kincsgyűjteménye, legrégebbi darabja a frank Nagy Károly (IX. sz.) idejéből származik. A gyűjteményben ötvösremekek (kelyhek, serlegek, stb.), miseruhák, püspöksüvegek, stb. láthatók. Egyházi ünnepeken zárva!

Múzeum, kiállítás

Esztergom,  |  Térkép

Az Árpád-kori, több szintes várpalota különböző részei a XI. sz.-tól kezdve épültek román, majd gótikus és reneszánsz stílusban. A XIII. sz. második felében egyházi tulajdonba került, az érsek lakóhelye lett. 1543-tól - néhány év kivételével - 1683-ig török kézen volt. A palota az 1595. évi ostrom során elpusztult, a romokból a XVIII. sz.-ban kaszárnyát alakítottak ki, amely később lakóház lett. A leírások alapján rekonstruálható volt az eredeti állapot. Feltárása már a XX. sz. első felében megkezdődött, és több szakaszban folytatódott a legutóbbi időkig. Ma helyreállított termeiben a vármúzeum kiállítása látható: az alsó szinten régészeti leletanyag tekinthető meg az őskőkortól kezdve, a felső szint termeiben Esztergom középkori történetét ismerheti meg a látogató. Megtekinthető Vitéz János érsek dolgozószobája is, falán a négy erényt ábrázoló, XV. sz.-i freskók láthatók, valószínű olasz mester alkotásai.

Múzeum, kiállítás

Esztergom, Mindszenty hercegprímás tere 2. |  Térkép

1881-ben az éppen akkor felépült, eklektikus stílusú prímási palotában kapott helyet. Ma mintegy 6500 képzőművészeti és 4000 iparművészeti (ötvösmunka, kerámia, gobelin, stb.) alkotást őriznek. Egyik legszebb darab az 1480 körül készült Garamszentbenedeki Úrkoporsó, a festmények közül egyik legbecsesebb az ismeretlen észak-olasz festőtől származó Szent Justina az egyszarvúval c. kép. A múzeumnak jelentős könyvgyűjteménye is van (Mindszenty hercegprímás tere 2.).

Múzeum, kiállítás

Esztergom,  |  Térkép

A XVIII. sz. eleji, barokk épület középkori alapokra épült, 1830-ig megyeháza volt. A múzeum gyűjteményének legfontosabb részét a régészeti leletek alkotják, valamint a céhekre vonatkozó anyagok. Többezer képzőművészeti tárgyat és néprajzi emléket is őriznek (Pázmány P. u.13.).

Múzeum, kiállítás

Esztergom, Pázmány P. utca 8. |  Térkép

Az egykori Bibliothéka épületét 1853-ban építették késő klasszicista stílusban, tervezője Hild József volt. Itt található Magyarország legrégebbi könyvgyűjteménye. A mintegy 250 000 kötet között több kódex is látható (Pázmány P. u. 8.).

Múzeum, kiállítás

Esztergom,  |  Térkép

A költő egykori nyaralója, 1923-ban vásárolta meg, és 1935-ig apránként bővíttette. Barátai a tornác fehérre meszelt falára írták neveiket, melyek ma is láthatók. A múzeum, amelyben a Babits korabeli berendezés és a költő művei láthatók, 1961-ben nyílt meg. Nyitva: máj. 1-okt. 31. között. (Babits M. u. 11.).

Templom, kápolna

Esztergom,  |  Térkép

1822-1869 között épült klasszicista stílusban, kezdetben P. Kühnel és J. B. Packh kismartoni építészek tervei alapján. 1840-től Hild József tervei szerint fejezték be. Magyarország legnagyobb temploma, magassága a kripta padlójától a kereszt csúcsáig 100 m, belső magassága a kupola alatt 71,5 m. Oltárképét Michelangelo Grigoletti, velencei festőművész festette. A vörösmárvány díszítésű, reneszánsz stílusú Bakócz-kápolna a korábbi székesegyház oldalkápolnája volt, Bakócz Tamás érsek a XVI. sz. elején sírkápolnának építtette a maga számára. Eredeti helyén szétszedték és beépítették az új székesegyházba. A templom kriptájában helyezték el a korábbi székesegyház romjaiból kiemelt síremlékeket. Többek között itt található Vitéz János, a humanista érsek síremléke is (XV. sz.).

Templom, kápolna

Esztergom,  |  Térkép

A XII. sz.-ban épült kis kápolnát a megtalált, faragott kőanyag segítségével eredeti pompájában állították helyre. Késő román és kora gótikus építészetünk gyönyörű emléke. A szépen faragott, küllős rózsaablak a XII. sz.-ból, a belső falképek a XII. és XIV. sz.-ból valók.

Templom, kápolna

Esztergom, Mindszenty hercegprímás tere  |  Térkép

1728-1738 között épült barokk stílusban. A barokk oltárok az 1730-as évekből valók, Baumgartner alkotásai. Tornyait 1788-ban emelték (Mindszenty hercegprímás tere).

Templom, kápolna

Esztergom, Pór Antal tér  |  Térkép

1757-1762 között épült barokk stílusban. A szentély freskója Reindl Márton alkotása (1760 körül), főoltárát Vaszary János festménye díszíti (1896). A rokokó szószék Bebo Károly, óbudai szobrász munkája, az 1760-as évekből való (Pór Antal tér).

Templom, kápolna

Esztergom, Rudnay S. tér  |  Térkép

A római Pantheonra emlékeztető, kupolás, klasszicista stílusú templom 1828-1835 között épült, tervezője J. B. Packh volt. A timpanonban az építtető Rudnay Sándor érsek címere látható. Oltára carrarai márványból készült (Rudnay S. tér).

Templomrom

Esztergom,  |  Térkép

Az Esztergomhoz tartozó Pilisszentlélek fölötti hegyoldalban a XIII-XIV. sz. fordulója táján épült pálos kolostor romja látható. A XVI. sz. első felében a törökök feldúlták, a szerzetesek már nem települtek vissza. A romok feltárása 1985-ben kezdődött, ma jól láthatók a kolostor alapfalai. Mellette kiépített pihenőhely van, szép a kilátás a Szentléleki-p. völgyére (Pilisszentlélek-Pilismarót erdészeti út mellett).