Eger látnivalók

Vissza a település adatlapjára

Dobó István szobra

Emlékmű, szobor

Eger, Dobó I. tér  |  Térkép

1907-ben állították, Stróbl Alajos alkotása. A két mellékalak: egy végvári vitéz és egy hős egri nő (Dobó I. tér).



megyeháza

Épület, építmény

Eger,  |  Térkép

1748-1756 között építették barokk stílusban, homlokzatát a XIX. sz.-ban részben átalakították. Kovácsoltvas kapuját és rácsait Fazola Henrik készítette 1760 körül. A homlokzaton az építtető Barkóczy Ferenc, az ország és a megye címere látható. Udvarán a volt megyei börtön 1761-1765 között épített barokk épülete áll, ma múzeum (Kossuth L. u. 9.).



Líceum

Épület, építmény

Eger,  |  Térkép

Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola működik az 1763-1782 között emelt, copf stílusú épületben. Terveit Gerl József és Fellner Jakab készítette. A díszterem mennyezetfreskója az osztrák F. Sigrist munkája. A D-i szárnyban helyezték el a könyvtárat, amelyben számos ritkaságot őriznek. Berendezését Fellner J. tervei alapján Lotter Tamás, helyi asztalosmester faragta, mennyezetén Kracker J. L. freskója a tridenti zsinatot ábrázolja. A K-i szárny fölé emelkedik a csillagvizsgáló tornya. Forgó kupoláját Hell Miksa tervei alapján Fazola Lénárd készítette. A kápolna mennyezetfreskóját F. A. Maulbertsch festette 1792-ben.



volt jezsuita gimnázium

Épület, építmény

Eger, Széchenyi utca 19. |  Térkép

Barokk stílusban épült a XIX. sz. közepén, a XIX. sz. végén bővítették és részben átalakították. Ma a Dobó István Gimnázium működik az épületben (Széchenyi u. 19.).



minaret

Épület, építmény

Eger, Knézich utca  |  Térkép

A XVII. sz. első felében építették a törökök, 35 m magas. A körerkély a XIX. sz.-ból való (Knézich u.).



kispréposti palota

Kastély, palota, kúria

Eger, Kossuth L. utca 4. |  Térkép

Rokokó stílusban épült 1758-ban. Az erkély és a földszinti ablakok vasrácsai a Fazola-műhelyből származnak (Kossuth L. u. 4.).



nagypréposti palota

Kastély, palota, kúria

Eger, Kossuth L. utca 16. |  Térkép

Az 1770-es években épült copf stílusban, Fellner Jakab tervei alapján. Ma a Heves Megyei Könyvtárnak ad otthont (Kossuth L. u. 16.).



érseki palota

Kastély, palota, kúria

Eger,  |  Térkép

A hatalmas barokk épületegyüttes több részletben épült a XVIII. sz. folyamán. A székesegyház felé eső, klasszicista stílusú épületszárnyat az 1840-es években építették. Nem látogatható.



Gárdonyi Géza Emlékmúzeum

Múzeum, kiállítás

Eger, Gárdonyi G. utca 28. |  Térkép

Az Egri csillagok c. regény írója 1897-től 1922-ben bekövetkezett haláláig Egerben élt. Sírja a várban, a Bebek-bástyán található, lakóháza 1923 óta múzeum (Gárdonyi G. u. 28.).



Érseki Gyűjteményi Központ

Múzeum, kiállítás

Eger,  |  Térkép

Az érseki palotához tartozó épületrészben nyitották meg a múzeumot 1993-ban. A kiállításon XVIII-XIX. sz.-i egyházi ötvös- és textilmunkák láthatók, értékes darabja a Mária Teréziától kapott koronázó-palást. Nyitva: ápr. 1-okt. 30. között: kedd-szombat 9.00-17.00; nov. 1-márc. 31. között: hétfő-péntek 8.00-16.00 (Széchenyi u. 5.).



Telekessy Patikamúzeum

Múzeum, kiállítás

Eger, Széchenyi utca 14. |  Térkép

A patikát a jezsuiták alapították Telekessy István püspök adományából, a rendházban működött. Berendezését 1745-1746-ban a szerzetesek készítették. Felszerelései között az adományozó címerével ellátott habán patikaedények találhatók (Széchenyi u. 14.).



Ferences templom és rendház

Templom, kápolna

Eger, Kossuth L. utca 14. |  Térkép

A barokk templomot G. B. Carlone tervezte, egy török mecset helyén épült. 1755-ben szentelték fel, tornyait később, az 1770-es években emelték. A szintén barokk kolostorépületet 1714-1479 között építették (Kossuth L. u. 14.).



főszékesegyház

Templom, kápolna

Eger,  |  Térkép

Az ország harmadik legnagyobb temploma, kupo-lája 40 m, tornyai 54 m magasak, hossza 93 m. 1831-1836 között épült klasszicista stílusban, Hild József tervei alapján. Szobordíszeit M. Casagrande készítette. A székesegyházat VI. Pál pápa 1970-ben bazilika rangra emelte (Eszterházy tér).



ciszterci templom és rendház

Templom, kápolna

Eger,  |  Térkép

Az épületek eredetileg a jezsuitáké voltak, a rend 1773. évi feloszlatása után kapta meg a ciszterci rend. A templom barokk stílusban épült 1731-1743 között, egy török mecset helyén. Előcsarnoka rokokó a templom belső terétől díszes, kovácsoltvas kapu választja el. Az 1769-ben készült főoltár A. Kraus munkája. A rendházat 1699-1727 között építették kora barokk stílusban. Főhomlokzatát a XX. sz. elején Alpár Ignác tervei szerint átépítették. Ma gimnázium (Széchenyi u. 15-17.).



minorita templom és rendház

Templom, kápolna

Eger,  |  Térkép

A szép, barokk templom 1758-1773 között épült. Tervezője valószínű K. I. Dientzhofer, prágai építész volt. A főoltárképet Kracker J. L. készítette 1771-ben. A rendházat 1773-1775 között építették késő barokk stílusban, ma a palóc népművészeti kiállítás látható az épületben (Dobó I. tér 6.).



almári pálos kolostor romja

Templomrom

Eger,  |  Térkép

A Barát-bérc aljában állt pálos kolostort 1347-ben alapították. Eger várának 1552. évi ostroma után a visszavonuló törökök felgyújtották (Felnémettől É-ra, Almárnál).

Felnémettől É-ra, Almárnál


Szépasszony-völgy

Természeti látnivaló

Eger,  |  Térkép

Itt találhatók Eger híres, riolittufába vágott pincesorai, amelyeket a XVIII-XIX. sz.-ban alakítottak ki (a várostól Ny-ra).

a várostól Ny-ra


várrom

Vár, várrom

Eger,  |  Térkép

A vár a XIV-XV. sz.-ban épült, a XVI. sz.-ban, olasz hadmérnökök tervei szerint újabb védművekkel látták el (pl. Sándor-bástya). Az 1552. évi, 38 napig tartó török ostromot Dobó István várkapitány vezetésével sikeresen visszaverték, 1596-ban a közben megerősített vár mégis török kézre került, és egészen 1687-ig birtokolták a törökök. A várszékesegyházat - amelynek feltárt romjai láthatók - a XII-XV. sz.-ban építették román-gótikus stílusban. A székesegyházzal szemben állt a XV. sz.-ban épített gótikus-reneszánsz stílusú püspöki palota. Helyreállított formájában ma is látható. A kazamatákat a XVI. sz.-ban, a sikeresen visszavert 1552. évi ostrom után alakították ki. A külső vár falait a XVIII. sz. elején kezdték lebontani, a belső várnak utoljára a kuruc időkben volt szerepe. A várban ma a Dobó István Vármúzeum kiállításai láthatók. A kőtárban a vár területéről származó, XIII-XVIII. sz.-i kőfaragványok tekinthetők meg.